2008. június 30. 13:54

Tudtad-e...?

Tudomány és játék/Érdekességek

Tudtad-e, hogy a Nap egy hatalmas fúziós reaktor?

A Nap belsejében másodpercenként több százmillió tonna anyag alakul át, miközben óriási mennyiségű energia keletkezik. A Nap egyetlen óra alatt annyi energiát sugároz a Földre, ami az emberiség négyévi összes energiaszükségletét fedezné. A Földi élet legfontosabb alapfeltétele ez a sugárzás, amelyet elsősorban a növényzet képes hasznosítani. Ez érleli a búzát, a szőlőt, ezért nyitják szirmaikat a virágok. (A Napban a jelenlegi atomreaktorokkal ellentétben nem maghasadás, hanem magfúzió az energiatermelő reakció. A fúzió során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbá.)

Tudtad-e, hogy miért meleg a Föld belseje?

A földfelszín alatt néhány tíz kilométerrel már magas hőmérsékletű, olvadt kőzet bugyog, forrong. Ez a földkéreg repedései között néha utat talál, és vulkán formájában tör a felszínre. Földünk hatalmas belső tömege nagyrészt az ott lévő radioaktív anyagok természetes bomlásából származó hő hatására olvad meg. A földi élet egy radioaktív anyagokkal fűtött bolygón alakult ki és fejlődik ma is tovább.

Tudtad-e, hogy sugárözönben élünk?

Az élő és élettelen világot folyamatosan érik a földkéregből és a világűrből származó sugárzások. Az élet a Földön sugárzási térben jött létre, abban működik most, és így lesz a jövőben is. Minden másodpercben kb. 75 ezer részecske éri testünket. Ezek egy része a szervezetünkben lévő természetes eredetű radioaktív anyagok bomlásából származik. Testünkben minden órában mintegy 20-30 millió radioaktív bomlás történik. Ilyen vonatkozásban minden ember egy két lábon járó sugárforrásnak tekinthető.

Tudtad-e, hogy a kórházak is használnak sugárzó anyagokat?

Egy jól felszerelt megyei szintű kórházban évente több ezer betegségfeltáró vizsgálat során radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe, elsősorban a szív, a máj és a csontok állapotának felmérésére. A diagnosztikai célú alkalmazásokon kívül használnak sugárforrásokat bizonyos daganatos betegségek kezelésére. A vizsgálatok nagy részénél egy-egy alkalommal akkora aktivitást használnak fel, mint amennyi öt, kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékot tartalmazó hordóban van összesen. Egy ilyen kórház évente ötvenszer nagyobb aktivitást használ, mint amennyi a paksi atomerőmű egy év alatt keletkező kis és közepes aktivitású hulladékában van.

Tudtad-e, hogy mennyi hulladék és szemét tulajdonosa vagy?

Nagyon kevés az olyan emberi tevékenység, ami valamilyen módon ne hatna károsan a természetes környezetre. A legnagyobb gondot a levegő, a víz és a talaj szennyezése jelenti. Minden magyar emberre évente kb. 80 ezer kilogramm vegyes szemét jut, amelybe a civilizáció szinte minden termékmaradványa megtalálható. Ebből 25-30 kilogramm kifejezetten veszélyesnek minősített hulladékfajta. A tovább már nem használható, radioaktív anyaggal szennyezett erőművi hulladékból egy főre mindössze 2 dekagramm jut, aminek térfogata nem nagyobb egy dobókockánál.

Tudtad-e, hogy a röntgenvizsgálat is sugárterhelést jelent?

A korszerű betegségfeltárás nélkülözhetetlen eszközei a különböző röntgenkészülékek. Így ernyőképszűrés, vagy az emlőrák megelőző ellenőrzése során akkora sugárterhelést kaphatunk, mintha egy kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékkal teli hordót 1-2 órán keresztül folyamatosan "ölelgetnénk". Ezek a vizsgálatok a betegségmegelőzést és a gyógyítást szolgálják. Kockázatuk elhanyagolhatóan kicsi, különösen az általuk elért egészségjavulás hasznával összevetve.

 

Tudtad-e, hogy radioaktívak a gyógyvizek is?

Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, termálvizeiről. Idegenforgalmunk jelentős része is erre épül. Távoli országokból érkeznek hozzánk a gyógyulni vágyók. A mélyből feltörő meleg vizekben, és az ezekkel érintkező iszapokban jelentős mennyiségű radioaktív anyag van. Egy egyhetes zárttéri fürdőkúra (napi 3-4 óra) és az ehhez kapcsolódó iszappakolás során akkora sugárterhelést kaphatunk, mintha egy órán keresztül egy kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékkal teli hordó tetején ülnénk. Természetesen a gyógyvizek nem károsak az egészségre.

 

Tudtad-e, hogy a nukleáris biztonság nem lánchoz, hanem drótkötélhez hasonlítható?

Sokan vélik úgy, hogy egyetlen gyenge elem leronthatja az atomerőmű biztonságát. Ekkor valóban egy lánchoz vélik hasonlónak, mert a lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem. Ez azonban nem igaz. Az atomerőművek tervezése ugyanis többszörös tartalékolással történik. Az egy adott elv alapján működő biztonsági rendszereket megtöbbszörözik, és a mélységi védelem elvét is alkalmazzák. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a biztonságot több egymás után működésbe lépő, egymástól eltérő elven működő rendszer biztosítja. Hasonló ez a megoldás a drótkötélhez, ahol egy elemi szál hibája nem vezet az egész kötél használhatatlanságához. Igaz ez a hasonlat az emberi hibára is. Egyetlen emberi hiba okozhat ugyan gazdasági veszteséget, de nukleáris balesetet nem.

Tudtad-e, hogy a Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetéseink biztosítják a hosszú távú feladatok megoldásához a fedezetet?

Az atomtörvénynek (1996. évi CXVI. törvény) megfelelően 1997 óta működik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, amelyből az atomerőmű leszerelését, továbbá a működés közben keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezését, a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezését finanszírozzák.

Az Alapba a paksi atomerőmű által teljesítendő éves befizetések mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság által készített, és az Országos Atomenergia Hivatal és a Magyar Energia Hivatal által véleményezett költségbecslés alapján. A költségbecslés úgy készül, hogy az atomerőmű működési ideje alatt összegyűljön nemcsak a működési ideje alatt, hanem az erőmű leállítása után felmerülő ráfordítások fedezete is.

Az Alapba a paksi atomerőmű 2007-ig 100 milliárd Ft-nál nagyobb összeget fizetett be. Mindez a paksi villamosenergia-termelés versenyképességét nem veszélyezteti.

Tudtad-e, hogy honnan származik a SCRAM kifejezés?

Már a korai kísérleti reaktoroknál is igen fejlett technológiát alkalmaztak a minél nagyobb biztonság érdekében. A reaktor tetején álldogáló emberek egy csoportja bóros vízzel teli vödrökkel és feszült figyelemmel várta, hogy nem kívánt teljesítménynövekedés esetén vödrüket a reaktorba ürítve próbálják azt leállítani. A többiek munkaeszköze a balta volt. A biztonsági rudak egy kötélen át voltak felfüggesztve, ezt kellett elvágniuk vész esetén. Innen származik nevük: Safety Control Reserve Axed Man. (kb. biztonsági baltás ember) Az ő tiszteletükre nevezik a mai reaktorok biztonsági leállító rendszerét SCRAM-nek, bár érdemes megjegyezni, hogy nem 100 %-osan megbízható történetről van szó. A chicagói atommáglya esetén volt EGYETLEN ember, akinek az lett volna a feladata, hogy ha a szabályozó rúd nem működik, egy baltával elvágja a kötelet.