A Paksi Atomerőmű Zrt. cégtörténetének bemutatása.
RÖVID CÉGTÖRTÉNET
A Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (PA Zrt.) jogelődje az 1976. január 1-én létrehozott Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV) volt. A vállalat megalapítása egy új hazai iparág megjelenését jelentette, nevezetesen az atomenergia alkalmazását villamos energia előállítására. Ennek az új iparágnak a megjelenése szoros összefüggésben van a világ más részein lezajlott atomenergetikai programokkal. Mielőtt az iparág hazai létrejöttével megismerkednénk, tekintsük át az atomenergia békés célú felhasználásának világ- viszonylatban történt fontosabb eseményeit. Ez az áttekintés azért is fontos, mert látni fogjuk, hogy a magyar tudósok és szakemberek lépést tartottak a tudomány fejlődésével.
Előzmények
1942. december 2. Chicagóban életre kelt a világ első atomreaktora (az egyetemi stadion földalatti termében). Tervezői: Enrico Fermi, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Arthur Compton.
1946. december 25. A Szovjetunióban Kurcsatov vezetésével elindították az F-1 jelű kutatóreaktort.
1950. szeptember 1. A magyar tudósok és szakemberek élénken érdeklődtek a világban zajló új energiatermelési forma iránt, és a kutatási feltételek megteremtése érdekében megalapították hazánkban a Központi Fizikai Kutatóintézetet (KFKI).
1954. június 27. A Moszkva környéki Obnyinszkban üzembe helyezték a világ első kereskedelmi célú atomerőművét, amelynek teljesítménye 5 MW volt és 2002-ig biztonságosan üzemelt.
1955. augusztus 8-10. Ülésezett az I. Genfi Konferencia, amelynek témája az atomerőművek békés célú felhasználása volt. Hetvenhárom nemzet tudósai vettek részt a tanácskozáson, több magyar tudós is, köztük Hevesy György.
1956. január 21. Hazánkban megalakult az Országos Atomenergia Bizottság (OAB).
1957. június 29. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) alapítása 26 állam, köztük Magyarország részvételével.
1958. szeptember 1-18. Ülésezett a II. Genfi Konferencia, amely továbbra is az atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozott, magyar tudósok részvételével.
1959. március 29. A KFKI kísérleti atomreaktorának üzembe helyezése, az első láncreakció létrejötte Magyarországon.
1963. május 13. Az OAB értekezletén állást foglaltak arról, hogy fokozni kell az atomenergia ipari léptékű felhasználását.
1966. december 28. Aláírták a Magyar-Szovjet Államközi Egyezményt egy atomerőmű magyarországi létesítéséről.
Az atomkorba léptünk
Az Államközi Egyezmény megkötésével új fejezet kezdődött a hazai kutatás-fejlesztés, oktatás, az ipar és a nemzetközi együttműködési kapcsolatok területén. Az ország nagy tervező, építő és szerelő vállalatai már túl voltak az ország számos helyén megvalósult beruházásokon: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Ózd, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros. Az ország nagyberuházásain szerzett tapasztalatokat és szakmai ismereteket Pakson újabbakkal kellett gyarapítani, mert itt nagy hangsúlyt kapott a minőségi munka és a biztonsági követelmények. Pakson nem hegeszthetett a hegesztő szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező egyén, előbb minősített hegesztői tanfolyamot kellett végeznie. Ám nemcsak a minőségi elvárások jelentettek új helyzetet, hanem a mennyiségi követelmények is. Az Erőmű Beruházó Vállalatnak 4 építő és 7 technológiai szerelő vállalattal volt fővállalkozási szerződése. A háttérben 14 tervező- és kutatóintézet állt, 166 vállalattal és 1723 érvényben lévő szerződéssel. A magyar szakembereken kívül megjelentek szovjet, lengyel, cseh, német mérnökök és szakmunkások. Az építkezésen csúcsidőben közel 10 ezer ember dolgozott. Ezt a hatalmas létszámot nehéz volt Paksra irányítani, ezért igénybe vettek több mint 1000 fő honvédségi erőt, továbbá KISZ építkezéssé nyilvánították Paksot és a KISZ ide irányította a fiatal szakembereket.
Paks nagyközség élete felbolydult az építkezés megkezdésével, ám a tervezők – az előző nagyberuházások tapasztalatain okulva – külön városrész kialakításával igyekeztek csökkenteni a konfliktusokat. Úgy építették fel a lakótelepet, hogy az építők elvonulása után az üzemelők vehessék igénybe a lakásokat. A nagyközségi lakosság és az építők, majd az üzemeltetők közötti viszony a kezdeti nehézségek után aránylag gyorsan normalizálódott, Paks lakóinak száma megduplázódott – 21 ezer fő lett – és 1979. január 1-től városi rangot kapott a volt nagyközség.
Végül nézzük meg, milyen szempontok alapján döntöttek az atomerőmű Paksra telepítésében.
A tervezés kezdeti szakaszában a szakemberek 16 olyan telephelyet találtak, amelyek megfeleltek a telepítés alapfeltételeinek. A frissvizes hűtést szem előtt tartva három települést vizsgáltak meg részletesen: Dusnokot, Bogyiszlót és Paksot. E két utóbbi település egységes szempontok szerinti vizsgálatát követően foglaltak állást Paks mellett.
A telephely legfontosabb jellemzői a döntés időszakában:
- a telephely környezete síkvidéki jellegű terület, a talajjellemzők miatt a feltöltési és alapozási munkák könnyen végezhetők,
- a területen a terepszint speciális kialakítása miatt az árvíz- és belvízvédelem biztosított,
- a Duna minimális vízhozama kb. 750 m3/s, és ennek az értéknek csupán 15-20 %-át használja fel az erőmű hűtési célokra,
- a meteorológiai jellemzők kedvezőek, a település az erőmű szélárnyékában fekszik,
- az erőmű 30 km-es körzetében a népsűrűség az országos átlagnál kisebb,
- kedvező elhelyezkedése miatt javítja a déli országrész villamosenergia-ellátását, valamint a teljesítmény országrészek közötti elosztását,
- a telephely gazdaságosan csatlakoztatható az országos villamostávvezeték-hálózathoz,
- az építési anyagok és a nagyberendezések egy része vízi úton szállítható, könnyen biztosítható az üzemi terület csatlakoztatása a közúti és vasúti fővonalakhoz,
- Paks település – természeti és infrastrukturális adottságai miatt – jó lehetőséget biztosít az üzemeltetők elhelyezésére,
- a telephely adottságai lehetővé teszik a kapacitás későbbi növelését,
- a beruházás döntő jelentőségű a mezőgazdasági jellegű Tolna megye további ipari fejlődése szempontjából.
Az atomerőmű építésének fontosabb fázisai az 1. blokk indításáig
1967. február 16. A Nehézipari Minisztérium (NIM) Villamosenergia-ágazat zsűrijén a paksi telephelyet fogadták el.
1969. április 7. A paksi atomerőmű területén a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói megkezdték a felvonulási villamos hálózat építését. Ők az első „fecskék”. Megkezdődött a hideg vizes csatorna kiásása és az üzemi terület feltöltése.
1969. december 31. Az építkezést leállítják, az év végéig 148 millió forintot használtak fel.
1971. október 21. A 3393/1971.sz. kormányhatározat 1973 első félévére írta elő egy 880 MW-os paksi telephelyű atomerőmű építését.
1972. szeptember Létrehozták az Atomerőmű Beruházás Titkárságát, és kinevezték az atomerőmű miniszteri biztosát Szabó Benjámin személyében.
1973. február A Gazdasági Bizottság ideiglenes engedélye alapján folytatódtak a félbehagyott terület-előkészítő munkálatok.
1973. augusztus. A szovjet fél bejelentette: módosítja a biztonságtechnikai előírásokat.
1973. november 8. Kezdetét vette az üzemi terület feltöltésének második üteme.
1974. január 30. A hidegvizes csatorna 50 %-osan készen állt.
1974. április A 22. sz. Állami Építőipari Vállalat megkezdte tevékenységét az építkezésen.
1974. augusztus Megkezdődött az 1. és 2. blokkok építése.
1975. november 24. A nehézipari miniszter aláírta a Paksi Atomerőmű Vállalat alapítási okmányát.
1976. január 1. A Paksi Atomerőmű Vállalat megkezdte működését.
1976. március 30. Megindult a forgalom az új vasúti pályán Paks és az erőmű között.
1976. november 23. Elindult a távfűtés a beruházáson és a lakótelepen.
1978. július A 3308/1978. MT. sz. határozat alapján bevezették az építkezésen a folyamatos munkarendet.
1979. január 1-én Paks városi rangot kapott.
1979. július 1. Megalakult a PAV Üzembe Helyezési Főosztálya.
1979. december Kormányközi egyezménytervezet készült a paksi atomerőmű 2*1000 MW-os bővítéséről. Az előkészítő munkák egy részének elvégzése után a programot 1989-ben leállították.
1980. október 20. Végleges helyére kerül az 1. blokk reaktortartálya.
1980. december Megérkezett az első üzemanyag-szállítmány.
1981. február Megkezdődött az 1. blokk technológiai rendszereinek üzembe helyezési műveletsorozata.
A blokkok párhuzamos kapcsolása
1. blokk: 1982. december 28.
2. blokk: 1984. szeptember 6.
3. blokk: 1986. szeptember 28.
4. blokk: 1987. augusztus 16.
Az atomerőmű történetét feldolgozó irodalmak jegyzéke